A kosarad üres
Ismerd meg a kakaó irritábilis bél szindrómára (IBS) és a depresszióra együttesen kifejtett hatásait!
IBS - Irritábilis bél szindróma
Az irritábilis bél szindróma (IBS) egy meglehetősen kellemetlen emésztőrendszeri megbetegedés, amit a gyomor-bélrendszer rendellenessége okoz és ma már a fejlett országokban élő emberek körülbelül 10-15%-át érinti! Az, hogy mi a felelős az IBS kialakulásáért egész pontosan még nem ismert, feltételezhetően több mechanizmus egyidejű fennállása vezet a betegség kialakulásához. A tünetek meglehetősen változatosak lehetnek, előfordulhat hosszan fennálló gyakori hasfájás, puffadás, hasmenés, székrekedés, és ezek váltakozása.
Az IBS és a depresszió kapcsolata
Az IBS-ben szenvedők gyakran tapasztalnak szorongást és depressziós tüneteket is. A depressziót az IBS kísérő betegségének tartják, ami legtöbbször a hónapokon, vagy akár az éveken át tartó hasi diszkomfort érzésétől és az ebből következő életminőség romlásából alakul ki.
Érdekes módon, ha az IBS és a depresszió közti összefüggéseket vizsgáljuk, azt találjuk, hogy a depressziót természetesen okozhatják a betegség hosszan fennálló fizikai tünetei is, illetve van egy másik, új megközelítés is, ami a bélbaktériumok szintjéről eredezteti a depresszió kialakulásának okát!
A bél-agy tengely
Az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb orvostudományi felfedezése, hogy az eddig antibiotikumok hadával irtott bélbaktériumok nem az ellenségeink, sokkal inkább a jótevőink – már ha az ő érdekeik is így kívánják. Az erre irányuló kutatások bebizonyították, hogy az “énünk” nemcsak fejből, hanem fejből és hasból (bél-agy tengely) áll! A bennünk élő baktériumok hatással vannak a belek bonyolult ideghálózatának aktivitására, ezáltal pedig befolyásolják testi és lelki egészségünket.
A bél-agy tengely az emésztőrendszer és a központi idegrendszer kétirányú funkcionális kapcsolata. Az idegrendszer hat a belek motitására, emésztőenzimek termelésére, szenzoros működésére, ezzel párhuzamosan a bélrendszer hatással van központi idegrendszeri funkciókra, mint gondolkodás, viselkedés, fájdalomérzékelés.
Ha nem megfelelően tápláljuk a bélbaktériumainkat, az bizony kihat a mentális egészségünkre is, ugyanis mostanra már tudjuk, hogy a bél sokkal több annál, mint amit eddig hittünk róla!
Talán mégsem minden a fejben dől el!
Azon túl, hogy a bélflóra egyensúlyának felborulása az IBS kialakulásához, emésztési gondokhoz, hízáshoz, ételintoleranciához, magas vérnyomáshoz, cukorbetegséghez vagy Parkinson-kórhoz vezethet, a hangulatunkat és viselkedésünket is irányítja! A kutatókat újabban az a felismerés foglalkoztatja, miszerint a bélben élő mikrobák felelősek azon anyagok termeléséért, melyeknek kulcsszerepe van a szorongás, a depresszió, az autizmus vagy a kognitív hanyatlás megjelenésében és fennmaradásában.
“Nap mint nap találkozom szorongásos zavarral, depresszióval és egyéb mentális betegségekkel küzdő emberekkel. Ezeket az állapotokat a szerotoninhiánynak tudjuk be és a szerotoninszint gyógyszeres megemelésével enyhítjük a tüneteket – több-kevesebb sikerrel. Megdöbbentő volt számomra az a felismerés, hogy a bélbaktériumok és a bélfal sejtjei termelik a szerotonin nevű hírvivő molekula 95%-kát, ami a hangulatunk szabályozásáért felelős. Ahogy az is, hogy a szerotonin az étkezés során a szervezetbe juttatott alapanyagokból áll össze. Ez a boldogsághormon a bélben nagymértékben megkönnyíti az idegek számára az izmos bélfal mozgatását és fontos jelzőmolekulaként szolgál. Kísérletek bizonyítják, hogy egyetlen idegrendszeri impulzusra a bél kilenc választ küld, egyrészt közvetlenül az úgynevezett bolygóidegen keresztül, ami a nyúltagyból indulva érzőidegekkel hálózza be a mellkas, a rekeszizom és a belek körüli területet, és minden változás, ami a belekben történik, azonnal feljut a nyúltvelőbe, ahol többek között a légzés- és a keringésszabályozás zajlik. De emellett egy indirekt kapcsolat is van a bél és az agy között: a bél üzenetei a bélbaktériumok által termelt anyagok, valamint a táplálék lebontása során keletkezett melléktermékek révén jutnak a keringésbe, majd az idegrendszerbe. – Dr. Guseo András ideggyógyász, pszichiáter.
A csokoládé hatása a bélflórára
Tudományosan igazolt, hogy a „jó” baktériumoknak, mint például a bifidobaktériumok, a csokoládé igazi lakoma, melyek azonnal elkezdik feldolgozni azt, eközben pedig gyulladásgátló hatású vegyületeket termelnek. Ez azért fontos, mert egyes kutatások szerint a gyulladás és a szorongás között is van összefüggés!
A magas kakaótartalmú csokoládé fogyasztása bizonyítottan emeli az endorfin-szintet, és serkenti a szerotonin termelődését. Az általános rosszkedvűzőnek számító csoki esetében szerepet játszik a béta-feniletilamin (röviden PEA) is. Ez az anyag nem csak a szerotonint aktiválja, hanem más ingerületvivő anyagokat is, mint például a dopamint és a noradrenalint, amelyeknek szintén hangulatjavító hatásuk van. A PEA-szint jelentősen emelkedik testmozgás hatására is.
A kakaó, mint prebiotikum
Vizsgálatok bizonyítják, hogy a kakaó prebiotikumként szolgálhat - olyan ételként, amely ösztönzi a bélbaktériumokat az egészséges egyensúly megteremtésére, fenntartására. Ez jó hír az IBS-ben szenvedőknek!
A kutatók szerint a kakaó-flavanoidoknak mindössze csekély része szívódik csak fel a vékonybélben. A kakaó-flavonoidok jelentős része így eljut a vastagbélbe és miután kölcsönhatásba lépett a bélben lévő baktériumokkal, vagyis a bélflórával, onnan szívódik fel.
A vastagbélben elhelyezkedő bélflóra létfontosságú szerepet játszik az egészség megőrzésében, a betegségek megelőzésében, illetve megszüntetésében. Ennek oka, hogy az immunsejtek döntő többsége a bélrendszerben képződik, az immunrendszer mintegy 80%-ka a vastagbélhez kapcsolódik, állapotát a bélflóra összetétele és minősége közvetlenül befolyásolja.
Egy tanulmány alkalmával megállapítást nyert, hogy egy négyhetes periódus alatt magas kakaó-flavanol tartalmú ital napi fogyasztása megváltoztatta a résztvevők bélbaktériumait. Mind a bifidobaktériumok, mind a lactobacillus mikrobák száma megnőtt - mindkét baktériumtípus hasznosnak tekinthető a bél és az általános egészség szempontjából.
Ezek az előnyök magukban foglalják a betegségeket okozó baktériumok szaporodásának gátlását is. Ezt a megállapítást azzal támasztották alá a tanulmány eredményei, hogy a Clostridia mikrobáknak, melyeket potenciálisan a betegséget okozó baktériumokként tartunk számon, csökkent a számuk a kakaó-flavonoidok hatására.
Milyen kakaót és csokoládét fogyasszunk?
Mindig, magas kakaó tartalmú, lehetőleg nyers, feldolgozatlan termékeket válassz! Minél jobban feldolgozzák a kakaóbabot, annál több hasznos vegyületet elpusztítanak belőle. Használjuk ki, amit a természet olyan jól megalkotott!
Ajánlataink:
- Sambirano Gold - Nyers, egész, napon szárított kakaóbab
- Sambirano Gold - Nyers, napon szárított kakaóbab töret
- Sambirano Gold - Nyers, teljes értékű kakaópor
- Sambirano Gold - 100% kakaótartalmú mentes csokoládék
Tudtad, hogy a nyers kakaóbab teljes súlyának 12-18%-kát teszik ki a flavonoidok! Napi 900 milligramm kakaó-flavonoid bevitelével már jelentős mértékben támogathatjuk a szervezet megfelelő működését, ehhez megközelítőleg (5-7 szem) nyers kakaóbabot, vagy 1-2 evőkanál nyers kakaóbab töretet kell elfogyasztanunk naponta.
Termékkínálatunkban megtalálod a kakaó legtisztább és legegészségesebb verzióit!
Tovább a termékrendeléshez >>>
Forrás:
verywellhealth (Barbara Bolen, PhD)
