Cukorbetegség esetén az étrend nem csak tiltólistákból áll. Sokkal inkább arról szól, hogy milyen alapanyagokat, milyen formában és milyen összefüggésben választunk a mindennapokban.
- miért nem mindegy, milyen szénhidrátforrás kerül az étrendbe,
- miért került a kakaó a kutatások fókuszába,
- és hogyan értelmezhető mindez a 2-es típusú cukorbetegség kapcsán.
Ebben a cikkben a tudatos étrendi döntések és bizonyos természetes alapanyagok – köztük a nyers kakaó – közötti összefüggéseket járjuk körül. A cél nem ígéretek megfogalmazása, hanem a kutatási háttér és a mechanizmusok közérthető bemutatása.
Vajon segíthetnek a nyers kakaóval kapcsolatos kutatások a 2-es típusú cukorbetegség megfejtésében?
Fontos: a bemutatott összefüggések nem egyetlen élelmiszer „hatásáról” szólnak. A kutatások az étrend egészének kontextusában vizsgálják ezeket a kérdéseket.
Weboldalunkon szakirodalmi publikációk fordításait és a kakaóval kapcsolatos kutatásokat bemutató cikkeket olvashatsz. Az itt szereplő információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik az orvosi konzultációt.
Kutatási háttér – miért került fókuszba a kakaó?
Az elmúlt években egyre több tanulmány vizsgálja, hogy a kakaóban található antioxidáns vegyületek milyen kapcsolatban állhatnak a 2-es típusú cukorbetegséghez köthető anyagcsere-folyamatokkal.
A tartósan magas vércukorszint hosszú távon összetett kihívást jelent, ezért a kutatások nemcsak gyógyszeres, hanem étrendi tényezőkre is kiterjednek. Különösen azok az élelmiszerek kerültek előtérbe, amelyek természetes flavonoidforrások.
A flavonoidok olyan bioaktív vegyületek, amelyeket a kutatások a szénhidrát-anyagcsere egyes folyamataival hoznak összefüggésbe.
Tények a cukorbetegségről
A cukorbetegség (diabetes mellitus) napjaink egyik leggyakoribb krónikus anyagcsere-betegsége. A WHO adatai szerint 1980 és 2014 között a betegek száma 108 millióról 422 millióra emelkedett.
Magyarországon is több mint 1 millió embert érint, és hosszú távon súlyos szövődményekkel járhat, ezért az életmódbeli és étrendi tényezők kiemelt figyelmet kapnak.
A 2-es típusú cukorbetegség a leggyakoribb forma, és szoros kapcsolatban áll a táplálkozással és az életmóddal, ami azért jó hír, mert mindkét tényezőre van ráhatásunk, jó döntések jó eredményekhez vezethetnek.
Nyers kakaó – a kutatások fókuszában
A vizsgálatok egyik kiemelt vegyülete a nyers kakaóban található epikatekin, amely a kakaó flavonoidjainak fontos összetevője.
Az epikatekinnel kapcsolatos kutatások többek között a hasnyálmirigy béta-sejtjeinek működését, valamint a sejtszintű energiafolyamatokat vizsgálják. Ezek az összefüggések elsősorban sejttenyészetes és humán vizsgálatokból ismertek.
A Journal of Nutritional Biochemistry publikációi szerint az epikatekinhez köthető folyamatok összefüggésbe hozhatók a szénhidrát-anyagcsere szabályozásával, különösen étrendi összefüggésben értelmezve.
A nyers kakaóval kapcsolatos kutatások jellemző fókuszai
- a szénhidrátok felszívódásához kapcsolódó folyamatok,
- a hasnyálmirigy béta-sejtjeinek működése,
- az inzulinszekréció sejtszintű mechanizmusai,
- a perifériás szövetek inzulinérzékenysége,
- a lipidanyagcsere egyes elemei,
- az oxidatív stresszhez kapcsolódó sejtvédelmi folyamatok.
Olvasnál még ilyen kakaós érdekességeket?
Tudományos háttér, tévhitek és friss edukáló cikkek – érthetően, sallang nélkül. + 10% kedvezmény kupon az első rendelésedhez.
Heti 1–2 email, spam nélkül.
A kakaó flavonoidjaihoz kapcsolódó kutatások azt mutatják, hogy ezek az összetevők étrendi kontextusban vizsgálva összefüggésbe hozhatók a normál anyagcsere-folyamatokkal és az inzulinérzékenységgel.
Összegzés
A tudatos étrend részeként – ipari feldolgozástól mentes formában – helyet kaphatnak a teljes értékű kakaótermékek, mint a nyers kakaóbab, kakaóbab töret, nyers kakaópor, valamint a magas kakaótartalmú, adalékanyagoktól mentes étcsokoládé.
Fontos hangsúlyozni, hogy ezek az összefüggések kizárólag a hozzáadott cukrot és adalékanyagokat nem tartalmazó, teljes értékű kakaótermékekre vonatkoznak.






