A kosarad üres
Boldoggá tesz minket a boldogsághormon!
Az agyunkban zajló folyamatokhoz, a gondolkodáshoz, az érzésekhez, a cselekvéshez, ingerületvivő anyagok szükségesek, amelyek információkat továbbítanak egyik idegsejttől a másikig. Ezek közül az egyik a szerotonin, amely csökkenti a félelmeket és gondoskodik róla, hogy nyugodtan, lazán reagáljunk a külvilági ingerekre. Hatására kiegyensúlyozottakká válunk, benső béke és elégedettség tölt el bennünket, ezért köznapi szóhasználattal boldogsághormonként is emlegetik. A modern depresszióellenes gyógyszerek hatására agyunkban megemelkedik a szerotonin szintje, azonban e gyógyszerek nélkül is tehetünk érte, hogy e fontos biokémiai anyag elegendő mennyiségben álljon rendelkezésünkre.
Mi a közös a csokoládéban, a napfényben és a jó hangulatban? Mindegyiknek köze van a szerotoninhoz! A szerotonin szervezetünkre szövethormonként hat, agyunkban pedig ingerületvivő neurotranszmitterként, amely lehetővé teszi az idegsejtek közötti információátadást. E hormont meglehetősen nagy mennyiségben találjuk meg a gyomor-bél traktusban, a vérlemezkékben (trombociták) és az agyban. Erősen hangulatjavító, lazító, alvást elősegítő, depresszióellenes, fájdalomcsillapító, motiváló hatású, ugyanakkor a szénhidrátéhséget is tompítja. Testünk a szükséges mennyiséget a triptofán nevű aminosavból állítja elő, B6-vitamin segítségével. Ebben a természetes napfénynek is szerepe van. A köztiagyban elhelyezkedő tobozmirigyben keletkezik a szerotonin, illetve antagonistája, a melatonin nevű, alvást elősegítő hormon. Mindkét hormon együttesen szabályozza az alvás-ébrenlét ciklusunkat. A sötét, illetve a vörös fény serkenti a melatonin termelését, a világoskék színű fény ugyanakkor kedvez a szerotonin termelődésének és fékezi a melatonin termelődését. Ez magyarázza a téli, fényhiányos időszakban gyakori hangulati mélypontokat, amelyeket speciális fényforrásokkal végzett fényterápiával vagy hosszabb sétákkal lehet enyhíteni.
Másfelől a tartós, sok kéket tartalmazó fényterápia során a szervezet olyan stressznek van kitéve, aminek hatására agresszivitás, később kimerültség léphet fel. E szempontból különösen elgondolkodtató az energiatakarékos, hideg fényt kibocsátó új típusú fényforrások hosszú idejű használata is.
Csökken a szorongás és a depresszió
Az agyi szerotoninhiányt tartják a depresszió és a szorongásos, félelmekkel járó pszichiátriai kórképek legfontosabb tényezőjének. Azt azonban vitatják, hogy csupán ez az egyetlen ok lenne a felelős e betegségek kialakulásáért. Annyi azonban bizonyos, hogy a szerotoninszint enyhe növelésével kiválóan enyhíthetők, illetve megszüntethetők a depressziós hangulatzavarok, valamint a félelemérzet és a szorongás.
Hogyan gondoskodhatunk megfelelő szerotoninszintről a szervezetünkben?
A jó minőségű csokoládé fogyasztása emeli az endorfin-szintet, és serkenti a szerotonin termelődését. Az általános rosszkedvűzőnek számító csoki esetében szerepet játszik a béta-feniletilamin (röviden PEA) is. Ez az anyag nem csak a szerotonint aktiválja, hanem más ingerületvivő anyagokat is, mint például a dopamint és a noradrenalint, amelyeknek szintén hangulatjavító hatásuk van. A PEA-szint jelentősen emelkedik testmozgás hatására is.
Heti ajánlat
100% kakaótartalmú perui nyers csokoládé
Rendszeresen - lehetőleg naponta - fél órát mozogjunk, sétáljunk a szabadban. Még borult időben is természetes fényzuhany éri testünket, ezért aktiválódik szerotonintermelődésünk.
A sok triptofánt tartalmazó élelmiszerek ellátják szervezetünket a megfelelő alapanyaggal, amelyből szerotonint tud előállítani: dió- és mogyorófélék, hal és kemény sajtok (ementáli, eidami, gouda). Szénhidrátokkal együtt fogyasztva hatásuk fokozódik. A B6-vitaminban gazdag étrend (teljes kiőrlésű gabonák, zöldség és hal) szintén segít a szerotonin előállításában.
Ne stimuláljuk magunkat mesterséges megvilágítással. Szervezetünknek szüksége van az alvás és ébrenlét természetes ritmusára.
A szerotoninhiány hatására fokozódik a szénhidrátéhség
A szerotoninhiány - különösen a téli, fényhiányos, hideg évszakban - szénhidrátok iránti farkaséhség formájában nyilvánulhat meg. Ez különösen a fényhiányos depresszióra hajlamos embereknél jelentkezik erőteljesen. A nagyobb mennyiségű szénhidrát elfogyasztásának hatására ugyanis megnövekszik az inzulin termelődése, ennek következtében fokozódik az aminosavak felvétele az izomzatba. Ez alól azonban kivétel a triptofán, mivel a vérben ún. szállító fehérjékhez kötődik. Mivel így a vérben megnő a triptofán mennyisége, nagyobb adag jut belőle az agyi vérkeringésbe. Itt több szerotonint tud belőle előállítani az agy, ezáltal javul a hangulat, és átmenetileg enyhül az édességek iránti vágy is. E pozitív hatás érdekében azonban nem szükséges állandóan édességet enni. A mechanizmus ugyanis kiválóan működik az összetett szénhidrátokkal is, amelyeket teljes kiőrlésű gabonákból nyerhetünk, és amelyek sokkal egészségesebb tápláléknak számítanak.
Számtalan kutatás, számtalan oldalról vizsgálta és bizonyította már a kakaó szenzációs élettani hatásait. Hogy maximálisan kiaknázhasd ebben a természet adta kincsben rejlő potenciált, lehetőségeid szerint mindig feldolgozatlan, natúr kakaó termékeket fogyassz! Nyers kakaóbabot, nyers kakaóport, kakaóbab töretet, ha csokoládé, akkor pedig válaszd a 100% kakaótartalmút. Minél természetesebbek ezek a termékek, annál több kincsre lelsz bennük!
Forrás: Természetgyógyász magazin
Szólj hozzá